Kézkrém ajándékba karácsonyra a nagymamának szeretettel

Minél idősebbek leszünk, annál nehezebb néha saját magunkról gondoskodni. Gondolok itt például az idősebb generációra. Gondolj bele, amikor a nagyszüleid már abban a korban voltak, hogy nehezen tudták ellátni magukat, akkor a szüleiddel együtt gyakran látogattátok őket, nem igaz? Bevásároltatok neki, esetleg anyukáddal finomakat főztetek nekik és délutánonként, amikor hamarabb végeztél az iskolában vagy a munkahelyeden, akkor biztos átmentél hozzájuk egy-két órácskára. És lehet, hogy még mindig ezt csinálod, ki tudja. Én nem tudhatom, mert nem ismerlek, de tudom, hogy minden ember, akinek nagyszülei vannak, azok igyekeznek a legjobb tudásukhoz híven gondoskodni róluk. És ugyanígy vagyunk a szüleinkkel is.

kézkrémHamar felnövünk és közben a szüleink is velünk együtt lesznek egyre idősebbek. Leérettségizünk, lediplomázunk, elköltözünk, dolgozunk, megházasodunk, és éljük a saját kis életünket, amikor egyszer csak rádöbbenünk, milyen gyorsan elment a fejünk felett az idő, és a szüleink is megöregedtek és már támogatásra szorulnak. Ez így van rendjén, az élet már csak ilyen, senki nem marad élete végéig húsz éves.

Én úgy gondolom, hogy a mai világban ez egy nagyon fontos dolog, hogy törődjünk egymással. Annyira rohanunk állandóan, reggeltől estig dolgozunk, iskolába járunk, neveljük a gyerekeinket – ha van-, és még mellé háztartást is vezetünk, de sorolhatnám még ezt napokig, és elfelejtjük, hogy az emberi kapcsolatok is nagyon fontosak. Sokan elfeledkeznek erről és ráfogják, hogy azért nem látogatják meg a szüleiket, vagy a nagyszülőket, mert nincs idejük, pedig mindig arra van ideje mindenkinek, amire akarja. Mi osztjuk be az időnket, és kötve hiszem, hogy ne lenne valakinek hétvégén egy órája arra, hogy meglátogassa a rokonait, főleg azokat, akiknek szükségük is lenne rá.

Az én nagymamám nagyon sokáig egyedül lakott, mert a nagypapám meghalt már azelőtt, mielőtt én megszülettem volna. Gyakran jártunk hozzá, néha még apukám nővéréhez, Németországba is kiutazott, amikor még ez nem okozott gondot neki. Volt egy élettársa, de amikor ő meghalt, akkor már a nagymama is eléggé rászorult a segítségre, mi pedig természetesen, amikor csak tudtunk, mentünk hozzá. Anya sokszor főzött neki, volt olyan is, amikor a nagyi még nem volt olyan beteges, hogy együtt főztek. Karácsonykor pedig mindig a nagyinál voltunk. Olyankor az egész család hazautazott és együtt töltöttük az ünnepeket. Tudni kell, hogy apáék hárman testvérek, de csak apa lakik még itthon, a többiek külföldre költöztek, de minden évben hazajöttek a nagyi születésnapjára, karácsonyra és itthon voltak egészen újévig. Ilyenkor minél több időt szerettünk volna közösen tölteni, ami általában mindig sikerült.

A nagyi az egyik karácsonyra egy hatalmas tál almás pitét csinált, ami az örök kedvencem marad. Mindenki imádta a nagyi főztjét és a sütijeit, kár, hogy egy idő után sajnos már nem tudott leállni főzőcskézni a konyhában, mert már beteg volt. Pedig ő csinálta a legjobb húslevest és a legjobb almás pitét szerintem. Azon a karácsonyon annyian voltunk, hogy nem tudtuk már hogy megteríteni az asztalt, sőt, az ajándékok már nem fértek a karácsonyfa alá. Az egy nagyon jó karácsony volt, sosem fogom elfelejteni. A nagyi teljesen odavolt az ajándékért, amit tőlem kapott. A csomagolás alatt egy kézkrém volt, pont az, amit már régóta szeretett volna. Nem egy átlagos kézkrém volt,  hanem egy körömvirág-olajos kézkrém, aminek kamilla és levendula illata volt. Gyönyörű szép csomagolása volt és a nagymamám teljesen odavolt érte.

Én is nagyon szeretem a különböző krémeket és pakolásokat egyaránt, így utána én is vettem magamnak egyet ebből a kézkrémből. Sőt, az illata anyukámnak is annyira tetszet, hogy megkért utána, hogy egyet neki is vegyek. Szuper kézkrém, mindenkinek ajánlani tudom, én olyan hamar elhasználtam, hogy rövid időn belül még egyet vennem kellett, mert egész nap ezzel kentem a kezeimet, így viszont hamar elfogyott.

Így kell önmagunkról gondoskodni, vagy legalább is valahol el kell kezdeni. Hiszen fontos, hogy ápoljuk a bőrünket, helyettünk ezt senki nem fogja megtenni. És, ha mi sem tesszük meg, akkor súlyos következményei lehetnek, hiszen kiszárad a bőrünk, és komoly problémákhoz is vezethet ez.

Arckrém, testápoló, kézkrém és minden egyéb mindig van nálam, amikor nyaralni megyek, ezek nélkül el sem indulok. Ezek mindig nálam vannak, pedig sokszor mondják a barátaim, hogy feleslegesen cipelem ezeket, hiszen nem egy nagy összeg a nyaralás helyszínén venni egy testápolót, vagy bármi hasonlót. De azt nem értik, hogy én válogatós vagyok és nekem csak az kell, amiről tudom, hogy micsoda. Csak úgy valamit külföldön nem fogok megvenni, azért mert lusta voltam bepakolni egy testápolót. Na, mindegy, ezt ők nem értik. Ha választhatnék, hogy mi az az egyetlen egy dolog, amit vihetnék magammal egy nyaralásra, akkor az a naptej vagy a testápoló lenne. Fontos, hogy vigyázzunk a bőrünkre, és ezt mindig szem előtt is tartom!